...kezdetben volt a nyáj és volt a hegy, volt egy kapaszkodó és volt még egy pásztor a kutyájával a tóparti házban, egy lány, akinek énekelt éjjel az ablakában. Egy másik, aki a vizet hordta fel a magashegyre a facsemetéknek, minden reggel ment a tavaszlesre, és alá és fölé, ha emelkedett a nap, a hegy mindig érintetlen és természetes maradt. És városba mentek a vágyakkal simán, titokban tartják, hogy a hegyük nincs Budán, se Mecsek, se Csergő, se Zemplén, se Bakony, ott van a dalokban, bennük van hallom, és látom a szelet is, pajkosan nevet, ha nincs dolga, a szoknyáknál felkap egy követ és csiszolja, zsebébe dugja és rendre hajnalba fellopja őt Magashegyre....